Fél évvel azután, hogy ismeretlen tettesek két helyen is felrobbantották az Oroszországot és Németországot a Balti-tenger alatt közvetlenül összekötő Északi Áramlat gázvezetéket, megjelentek az állítólagos elkövetőket leleplező, egymásnak teljes egészében ellentmondó beszámolók, amik csak a szálak összekuszálására alkalmasak.
Boris Pistorius szerint elképzelhető, hogy szándékos megtévesztésről van szó.
Ukrajna tagadta, hogy bármi köze lenne az esethez.
A korábban a vietnami háború alatt és a Watergate-botránnyal kapcsolatban írt cikkeiért Pulitzer-díjat kapott Seymour Hersh egy névtelen forrásra hivatkozva állítja, az amerikaiak egy tökéletesen kivitelezett akcióban norvég segítséggel robbantották fel az Oroszországból Németországba gázt szállító tengeralatti vezetékeket. A Fehér Ház szóvivője szerint ez nem igaz.
A brit védelmi tárca szerint az oroszok újabb ukrán áttöréstől tartanak, Zelenszkij ismét az ukrán légtér lezárását kérte, a svéd ügyész megerősítette, hogy robbanóanyag maradványokat találtak az Északi Áramlat felrobbant vezetékénél.
Az orosz védelmi minisztérium szombaton a brit haditengerészet egyik egységének képviselőit vádolta meg az Északi Áramlat földgázvezetékek ellen elkövetett robbantással.
Az Európai Unió sem kerülhette el, hogy háborús övezetté váljon, itt azonban nem fegyverek dörögnek, hanem a civil infrastruktúrát bénítják meg. A szaporodó esetek miatt Brüsszelben fokozott éberségre intenek, ám az Orbán-kormány a biztonság megteremtésében is önálló utat jár.
Ki mondta, hogy felrobbantják az Északi Áramlatot háború esetén, Joe Biden vagy Vlagyimir Putyin? – tették fel a kérdést, ám az általuk megadott válasz helyett a valóság az, hogy senki nem mondott ilyet.
Fotókat és videót készítettek svéd újságírók a feltehetőleg szabotázsakcióban megsérült Északi Áramlat 1 gázvezetékről, 80 méteres mélységben.
Szinte biztosan szándékos robbantás miatt lyukadt ki a tenger alatti gázvezeték, és az a legvalószínűbb, hogy Putyin áll az akció mögött, de ezt jó eséllyel soha nem lehet majd egyértelműen megállapítani – mondja Kaiser Ferenc egyetemi docens, biztonságpolitikai szakértő.
Elegendő bizonyítékuk van arra, hogy legalább két szándékos robbantás történhetett a gázvezetékeken.
Kibertámadással, további gázvezetékek elleni szabotázsakciókkal is okozhat kellemetlenséget Európának Moszkva, de erőszak nélkül is vannak olyan eszközei, amellyel az orosz vezetés nyomást tud gyakorolni az EU-ra. Az élelmiszerárakra komoly hatással van például a műtrágyagyártás, amire Európának nem nagyon van alternatívája és könnyen lehet, hogy emiatt belemegy valamiféle kompromisszumba.
A műveletnél jelen volt a földgázvezeték-rendszer megépítésére alapított cég képviselője is.
„Kiszivárgott”, milyen szereplők rongálhatták meg az Északi Áramlat gázvezetékeket, ám leginkább csak annyi derült ki: az igazi felelős talán sosem lesz meg. A vezetékek javítása nincs napirenden, legjobb esetben konzerválhatják őket, a jelek szerint se az orosz, se az európai felek nem számítanak rá, hogy a belátható jövőben szükség lesz rájuk.
Az amerikai hírszerző szervek egy „ukránpárti csoportról” beszélnek, míg a németek nyomozásának valamivel konkrétabbak az eredményei, ott már az is felmerül, hogy a támadáshoz használt hajót egy ukrán tulajdonban álló cég adta bérbe az elkövetőknek.
Szergej Lavrov szerint a nyugati politikusok hazudnak Moszkvának a gázvezetékek robbanásairól.
A gázvezeték meghibásodott részei alatt található krátereket egyértelműen emberi tevékenység hozta létre a Nord Stream AG jelentése szerint.
Győr volt fideszes polgármesterének képével illusztrálnak egyes VK- és Telegram- bejegyzések egy olyan álhírt, ami szerint elhunyt egy svéd illető, aki az Északi Áramlat gázvezetékeket ért robbantások ügyében vizsgálódott.
Az Északi Áramlat megrongálása és a norvég energetikai létesítmények körül felbukkant drónok után ma már hobbiból sem túl bölcs dolog oroszoknak Norvégiában drónokat reptetni.
